A fény

Kacskaringós szerpentinek,
Mindenfelé vezethetnek.
Utadat beviszik az alagútba,
Ahol látásod elég kurta.

Sötétségben tapogatózol,
Majd istenedhez fohászkodol.
Jajj istenem vezess ki innen!
S egyszercsak összeomlik minden.

Kétségbeesel és nem cselekszel,
Levegőért kapkodsz és elfekszel.
De ráeszmélsz, hogy nem szükséges,
Hiszen az alagút is véges!

Felállsz lábadra majd elindulsz,
Fényt keresve meglódulsz.
Hova vezet utad, nem tudhatod,
De egy biztos, a fényt megtalálod.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.